The moon embracing the sun

avagy

Történet egy igaz szerelemről

Ha fél évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, nézd meg ezt a dorámát, valószínűleg elküldtem volna őt melegebb égtájak felé, mintsem, hogy én, megnézzek egy tipikus koreai történelmi sorozatot. Talán mikor kisebb voltam, egyszer a román TVR1-esen adtak valamilyen hasonló dorámát, az meg nem igazán ragadtatott el akkoriban. - Azt sem tudtam akkor, hogy merre van Dél-Korea... 

Igazából, most is csak amiatt kezdtem el nézni, mert az egyik kedvenc koreai színészem játsza benne a felnőtt főszereplőt, Kim Soo-Hyun. 

Maga a történet valahogy az első pillanattól kezdve magával ragadja az embert. Először úgy voltam vele, belelesek, majd, ha nem tetszik, akkor kat az Xre, oszt kész, nem muszály végigszenvedni valami olyant, amit az ember eleve nem szeret. Főleg, hogy Doráma rengeteg van...

Két fiatal, véletlenül találkoznak össze. Egy lány, egy fiú. Egy, kinek kiváló a kapcsolata a testvérével, egy másik, kinek hiányzik a testvére. Egy testvér, ki már régóta epekedik a lányért. Tipikus szerelmi háromszög, mégis nem ez áll a történet központjában. Ez nekem nagyon felfrissítőnek hatott.

Egy koronaherceg, egy nemes származású okos lány, reménytelennek tünő kapcsolata. 

Pucs, lázzadás, törvényszegés, gyilkosság.

Lee Hwon a tizenhét éves koronaherceg talákozni szeretne a báttyával, ki a királyi ágyas gyermekeként születet, s az akkori törvények szerint csak akkor kerülhetett volna trónra, ha a féltestvére meghal. Yang-Myung hercegnek a király megtíltsa, hogy a palótába betegye a lábát, a koronaherceg mikor ezt megtudja, úgy dönt, hogy megszökik a palótából, és megkeresi a báttyát. Épp egy létra segítségével mászna át a palóta falát, amikor megpillantja Yeon Woo-t, nemesi származású tizenhároméves lányt. Megbillen a létrán nagy bámészkodás közben, s ráesik a lányra. Yeon Woo akkor azt hiszi, hogy Lee Hwon egy rabló, főleg, amikor több válaszából is kikövetkezteti, hogy hazudik a herceg. Szerelem első pillantásra. 

Yeon Woo napokkal később, amikor rájön, hogy a koronaherceg volt az a fiú, akivel a palótában összetalálkozott, ír egy bocsánatkérő levelet. Ő maga színesíti a lapot, majd szárított virágokkal dekorálja, s végzetül csodálatos vonalakkal rajzolja meg a kinai karakterekből álló bocsánatkérő levelet. 

Több nehézségeken mennek keresztül, Yeon Woo testvére időközben a koronaherceg irodalomtanára lesz, kit először nagyon nehezen fogad el a herceg, majd mikor az egy igencsak értékes leckét ad fel neki, végül elismeri. Csak pár nappal később jön rá, hogy Yeom tanárúr és Yeon Woo testvérek, s köszönetül a bölcs szavakra, mik a lánytól származtak, s mit ennek a báttya közvetített a hercegnek, küld a lánynak ajándékban finom süteményeket. 

Yeon Woo egy földel teli edént küld neki vissza ajándékba, azzal az üzenettel, hogy majd egy gyönyörű növény fejlődik ki benne. A herceg huga, Min-Hwa beleszeret Yeomba, így mikor Yeon Woot és egy másik nemes lányt, Yoon Bo-Kyung-ot beválasztják a hercegnő tanúlótársaivá, első perctől kimutatja szimpátiáját a "leendő" sógornője iránt. 

Egy incidens miatt azonban a vénkirályné sürgetni kezdi a leendő király házasságát, így az akkori törvények szerint minden nemes lánya, aki eltöltött egy bizonyos életévet, de még nem túlkoros, hogy a koronaherceg neje legyen, felkerül egy listára, és bizonyos teszteken mennek keresztül, hogy a legokosabb és legszebb lány legyen a jövöben az ország anyja. A gondok csak ott kezdődnek, amikor a koronaherceg megtudja, hogy már a kezdetektől kiválasztotta a nagyanyja neki a megfelelő feleségek, Bo-Kyungot, akivel a vénkirályné rokonságban áll. Az apja segítségét kéri, hogy elvehesse Yeon Woo-t, a király egy ideig bizonytalan, mert idősebb fia nemsokkal ezelőtt azt kérte tőle, hadd vegye feleségül ezt a lányt, ki a legjobb barátja huga. A király a koronahercegnek szánja végül Yeon Woot, főleg, amikor a lány többször is bebizonyosítja, hogy az esze és a szíve is helyén van, és nem csak a származása nemes, hanem a lelke is. 

Yeon Woo végül megnyeri úgymond a csatát, ami a vénkirálynénak egyáltalán nem tetszik, s hogy az a lány kerüljön a trónra, akit ő szeretett volna, megkéri a sámánok vezetőjét, Jang Nok-Jung-ot, hogy fekete mágiával ölje meg a lányt. Yeon Woo egyik napról a másról betegszik meg, senki sem érti, hogy mi a baj vele. Kiüldőzik a palótából, a családját árúlókként kezelik, amiért betegen felajánlották lányukat a királynak. A koronaherceg kiszökik és meglátógatja a lányt, és ajándékba ad neki egy gyönyörú hajtűt, mit ő úgy nevez el, hogy: A hold, mi átöleli a napot. 

Yeon Woo nemsokkal később meghal, miután az édesapja megitat vele egy gyógyfőzetet. 

A történet azonban itt nem ér véget, mondhatni, hogy itt kezdődik. Nyolc év telik el, a koronaherceg kerül a trónra, miután az apja meghal, Bo-Kyung-al az oldalán. 

Le Hwon elkeseredett harca a miniszterek ellen, egy olyan világban, ahol több az ellenség, mint a megbízható ember. Egyedül, aki mellette áll, az Woon, a bátya és Yeom tanárúr jó barátja, és egyben egy kiváló harcos. Miután Yeon Woo meghal, maga mellé válasssza, mint személyes testőrt, s minden bízalmát belé fekteti, ki hű szolgájává váll, s mindent megtesz, hogy megvédje őt. 

Mély sebek, megfelythetetlennek tünő relytélyek, akadályok, mik folyamatosan az útjukba kerülnek, árulás, mi megbocsájthatatlan, de végül fényderül az igazságra, 

Egy nap és egy hold marad az égen. A régi sebek begyógyulnak. És boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Miért is tetszett ennyire? Nem tudom. Talán azért, mert ezek a szinészek nagyon is hitelesen játszák a szerepüket. Talán azért, mert magával ragad a történet abba a világba, ahol mindez megtörténhet, s egy pillanat erejéig azt a benyomást kelti az emberbe, hogy ő maga egy megfigyelő a jövőből, ki szemtanúja a két fiatal szerelmének beteljesedésében. Nem szoktam túl érzelgős lenni, közeli ismerőseim ezt jól tudják. Mégis, ezt a történetet nem bírtam végignézni könnyek nélkül. 

Jó volt, kiragadott egy kicsit a saját poklomból, és átvezetett egy olyan világba, hol szívesen lennék mellékszereplő. 

Mindenesetre, lehet, hogy nem értitek meg miért is tetszett olyan nagyon, lehet nem fejtettem ki elég értelmesen a véleményem, de arra kérek mindenki, inkább nézze meg maga, hogyan oldódnak meg a dolgok, s majd meglátjuk, hogy ki mennyire lesz képes kifejteni az érzéseit azútán. 

Kösz, hogy olvastad! 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés